HTML

Soha el nem mondott történeteim

Lengyelország után Amerikába jöttem tapasztalatokat, emlékeket, ismerősöket és benyomásokat gyűjteni - ezeket tervezem itt megosztani veletek!

Címkék

buli (10) busz (3) erasmus (8) foto (15) furcsa (2) hoeses (3) honvagy (4) india (3) iskola (5) koli (5) munka (1) nevek (2) nyelv (5) off (1) otthon (4) pajtasok (27) program (17) utazas (25) video (4) vonat (12) Címkefelhő

Friss topikok

Linkblog

2008.12.09. 16:49 JankaPolak

Budapest ápdét

Mielőtt a mikulásos hétvége leírásába kezdenék, fogadjátok szeretettel a már beígért budapesti képeket. Tehát ápdét, címszavakban.

Indulás Krosnóból - a képet Agata lőtte, igazolt hiányzás.

A magyar határra érve igen nagy volt az öröm.

Persze az enyém is, hát hogy ne lennék büszke? :)

Ezt csak poénból mutatom, David első reggel feltalálta a kreatív sálkötést! :)

Csoportkép a szépséges Halászbástyán. Nagyon jó volt büszkének lenni a városra... :)

Na most akkor itt a Halászbástya környékén álljunk meg egy szóra. Legjobb tudomásom szerint a törököknél két nagy rivális futballcsapat van, de sporthoz hozzáértőbbek bármikor korrigálhatnak! Szóval az egyik, akinek a pajtások drukkolnak: a Galata Seraj (ejtsd "galataszeráj", remélem, hogy így írják!), a másik, a nagy ellenfél: a Fenerbahce (ejtsd "fenerbahcse"). Ez utóbbiról született egy gúnydal a nagyon régi és rém fülbemászó "Those were the days..." című nóta dallamára, és olyan népszerűvé vált, hogy a világ minden pontján éneklik a törökök, sőt, állítólag még a Fener rajongók is szeretik. Noha a szövege kb. (finomítva) annyi, hogy "menj a francba, Fener...".

Szóval a Halászbástya tetején természetesen belefutottunk két elképesztően tehetséges muzsikusba, akik Evren elődúdolására rögtön értették, hogy miről is lenne szó. Hát így született az alábbi videó...

 

Másnapra maradt ugyebár a Hősök tere. Míg a többiek fent örültek a szobor talapzatán...

... addig én lentről fényképeztem.

Este Orsi-buli, amire gondolom mindenki többé-kevésbé emlékszik, így csak egyetlen kép, ha nem tudnátok, pontosan hányan voltunk, talán innen össze lehet számolni! :)

Másnap Gellért hegy, de nem voltunk nagyon szerencsések az idővel. Most komolyan, láttatok már ilyen szomorút?

Azért nem hagytuk magunkat, és 30 nyelven körbehajókáztuk a Margit szigetet! Jó dolog ám otthon turistának lenni, csak ajánlani tudom, ha módotok van rá, tessék kipróbálni! :) (Habár a következő téesz Budapesten lesz, nem? Beiktathatnánk egy városi túrát...) ;)

Egy szó, mint száz, midnannyian élvezték/élveztük a Budapesten töltött pár napot, íme még egy bizonyíték!

Ja, és még valami! Hogy hogyan is kezdődött a "banánköztársaságozás"? Nem ez volt a mi buszunk, de azért magért beszél! :)

És ha már egy közös képpel indítottunk, íme így utazott vissza Łóđźba a kis csapat. :)

Hamarosan folyt.köv. egy elég váratlan és szervezetlen, de annál jobban sikerült hétvége történetével! :)

Janka

1 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://polakwegier.blog.hu/api/trackback/id/tr62813329

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

joanyad 2008.12.09. 17:39:22

De jó - legalább így fotón - viszontlátni a társulatot! Én is akartam pár képet csinálni otthon, de mindig elfelejtettem, és csak akkor jutott eszembe, amikor induláskor Agata kiugrott az autóból a géppel.(És emiatt majdnem nektek ment a 128-as:) Merthogy nálunk szerintem egy darab kép nem készült - sajnos. Na, majd legközelebb.:)
Ne feledd Altunak megmondani, hogy beszereztem a Süsüt. (Ha csak nem meglepetésnek szánod.)
süti beállítások módosítása