Soha el nem mondott történeteim - Lengyelországból Amerikából

Elvégre tanulni jöttem, nemde? Illik hát az oktatásról is némi szót ejtenem, mert akár hiszitek, akár nem, tanulok is, és rettentően jól esik. Receptre írnám fel, ha lehetne. Komolyan. Ma ugyanis véglegesedett az órarendem, és miután az otthoni koordinátorommal is…

Mindenszentekre való tekintettel igen nyugodalmas lett a hétvégénk: gyakorlatilag kiürült a kollégium, mi meg lusták voltunk megmozdulni, hát igen családias nyugalom vett körül minket. Már ránkfért. A hétvége - szokás szerint - csütörtökön kezdődött. Míg David egy pár…

Lehet, hogy ez másnak egyértelmű, mindenesetre én ezt a felfedezést tettem tegnap, amikor el kellett költöznöm a szobámból. Szóval ott hagytuk abba valamikor, hogy Sylvia, a szobatársnőm tanulmányokat váltott, kéthetente hétvégén jön csak. A szomszéd szobában szintén…

Net még mindig nincs, tehát most hétfő este van, és már az új szobámból írok. Mert persze nem barátkoztam meg a helyzettel, hogy külön lakom a többiektől…   Valójában kényelmes sorom volt: egyedül egy szobában, elvileg egy pár tanárral együtt a szinten, de szinte…

Muszáj írnom, de internet még nincs, úgyhogy szögezzük le: vasárnap este van, és a łóđzi szobám íróasztalánál üldögélek. De kezdjük az elején!   Életem (egyik) leghosszabb napja péntek este nyolckor kezdődött és szombat este tizenegyig tartott. Te jó ég, és mi…