Mielőtt a mikulásos hétvége leírásába kezdenék, fogadjátok szeretettel a már beígért budapesti képeket. Tehát ápdét, címszavakban.
Indulás Krosnóból - a képet Agata lőtte, igazolt hiányzás.
A magyar határra érve igen nagy volt az öröm.
Persze az enyém is, hát hogy ne lennék büszke? :)
Ezt csak poénból mutatom, David első reggel feltalálta a kreatív sálkötést! :)
Csoportkép a szépséges Halászbástyán. Nagyon jó volt büszkének lenni a városra... :)
Na most akkor itt a Halászbástya környékén álljunk meg egy szóra. Legjobb tudomásom szerint a törököknél két nagy rivális futballcsapat van, de sporthoz hozzáértőbbek bármikor korrigálhatnak! Szóval az egyik, akinek a pajtások drukkolnak: a Galata Seraj (ejtsd "galataszeráj", remélem, hogy így írják!), a másik, a nagy ellenfél: a Fenerbahce (ejtsd "fenerbahcse"). Ez utóbbiról született egy gúnydal a nagyon régi és rém fülbemászó "Those were the days..." című nóta dallamára, és olyan népszerűvé vált, hogy a világ minden pontján éneklik a törökök, sőt, állítólag még a Fener rajongók is szeretik. Noha a szövege kb. (finomítva) annyi, hogy "menj a francba, Fener...".
Szóval a Halászbástya tetején természetesen belefutottunk két elképesztően tehetséges muzsikusba, akik Evren elődúdolására rögtön értették, hogy miről is lenne szó. Hát így született az alábbi videó...
Másnapra maradt ugyebár a Hősök tere. Míg a többiek fent örültek a szobor talapzatán...
... addig én lentről fényképeztem.
Este Orsi-buli, amire gondolom mindenki többé-kevésbé emlékszik, így csak egyetlen kép, ha nem tudnátok, pontosan hányan voltunk, talán innen össze lehet számolni! :)
Másnap Gellért hegy, de nem voltunk nagyon szerencsések az idővel. Most komolyan, láttatok már ilyen szomorút?
Azért nem hagytuk magunkat, és 30 nyelven körbehajókáztuk a Margit szigetet! Jó dolog ám otthon turistának lenni, csak ajánlani tudom, ha módotok van rá, tessék kipróbálni! :) (Habár a következő téesz Budapesten lesz, nem? Beiktathatnánk egy városi túrát...) ;)
Egy szó, mint száz, midnannyian élvezték/élveztük a Budapesten töltött pár napot, íme még egy bizonyíték!
Ja, és még valami! Hogy hogyan is kezdődött a "banánköztársaságozás"? Nem ez volt a mi buszunk, de azért magért beszél! :)
És ha már egy közös képpel indítottunk, íme így utazott vissza Łóđźba a kis csapat. :)
Hamarosan folyt.köv. egy elég váratlan és szervezetlen, de annál jobban sikerült hétvége történetével! :)
Janka
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
joanyad 2008.12.09. 17:39:22
Ne feledd Altunak megmondani, hogy beszereztem a Süsüt. (Ha csak nem meglepetésnek szánod.)