A hallgatás oka a holnapi záróvizsgára való pánikos készülés, de nem tűntem el és nem hagytam abba az írást. Annál is inkább, mivel februárban még némi Erasmus utózönge várható, utazni tervezünk, részleteket később!
És még magamnak is tartozom egy elszámolással: vajon megtudtam-e, hogy lengyel-magyar mitől két jó barát? Amint időm lesz rá, bejegyzésbe kívánom alakítani a benyomásaimat... :) (Ja, és hogy a legjobb étkek és italok bemutatását se feldjük el!)
Addig is ne felejtsétek: péntek este Tóth kocsma, 6-tól gyűlhetünk.
És ím az utolsó virtuális puszi, az első rendesig: PUSZI! :)
J.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.